Nem ez életem legjobban sikerült fényképe, de az egyetlen,
amit Cseh Tamásról készítettem. A komáromi moziban egy
szakadt Lubitellel a tekercs (nem, nem Forte, hanem Foma)
utolsó kockájára. Percek kellettek, amíg rászántam magam,
hogy felálljak a sötétben, kimenjek a sor elejére, és a
moziszékre támasztva exponáljak kb egy másodpercet. Mire
visszakecmeregtem, nagyon szégyelltem magam, hogy zavarom
a többiek szórakozását a mászkálásommal, ráadásul teljesen
esélytelennek gondoltam, hogy a sötétben sikerül egyáltalán a fotó.

Előkerestem ezt az utolsó kockát, ma temetik Cseh Tamást.